Széchenyi u. 38.
Épült az 1820-as évektől.
Műemlék
Ezen a helyen állott a Fekete Elefánt fogadó, melyben többek között II.
József király is több napig vendégeskedett 1789-ben.
Az épület legrégebbi
része a jelenleg kékesszürkére festett déli szárny, amely az 1820-as
években épült. Építtetője idősebb Augusz Antal volt, a későbbi báró
apja.
A középső rész (jelenleg fehér) a Vármegyeháza klasszicista
stílusát idézi, építési ideje is az 1830-as évekre tehető.
A
legújabb északi szárny a Triest melletti
Miramare kastély mintájára
épült, 1870-ben készült el, építtetője báró Augusz Antal, tervezője és
kivitelezője a svájci származású Stann Jakab volt.
1894-től itt
működött a Szekszárdi Kaszinó (előtte a Bezerédj utcai
Tormay házban volt),
majd 1905-től az ország első
közgazdasági és társadalomtudományi szakkönyvtára is.
1973-ban költözött az épület első emeletére a Liszt Ferenc Zeneiskola
(a Széchenyi utca 5. alatti régi házból, amely eredetileg Leopold Károly
tulajdona volt, tőle 1908-ban vette meg a Kereskedelmi Kaszinó, majd 1955-ben
itt kezdte meg működését a zeneiskola Husek Rezső zongoraművész igazgatása
alatt. A zeneiskola kiköltözése után nem sokkal lebontották a házat),
a második emeleti toronyszobában pedig zeneműtár működött a Liszt Ferenc
emlékkiállítással közös helyiségben. Később a zeneműtár a könyvtárba, a
kiállítás a Megyeháza emeletén kialakított
múzeumi szakaszba került, a
toronyszobában pedig egy nagyobb és két kisebb zeneiskolai tantermet
alakítottak ki.
Liszt Ferenc, a 19. század legnagyobb magyar
zeneszerzője és zongoraművésze jó barátságban volt Augusz Antallal,
akinek a vendégszeretetét négy alkalommal is élvezhette. Először
1846-ban, amikor a városháza felavatásán is részt vett. Ekkor vetette
papírra a VIII. magyar rapszódia első megfogalmazását. 1865
szeptemberében egy hétig volt az Augusz ház vendége, miközben egy csónakázás
is befért a programba a Csörge-tavon veje, Hans von Bülow társaságában.
Feltehetően ekkor merült fel az Újvárosban építendő katolikus templom
felszentelésére írandó férfikari mise terve, de a mű nem készült el az 1868-as
időpontra, két évvel később a világpolitika szólt bele, míg végül 110
éves késéssel, 1978-ban került sor a mű szekszárdi bemutatójára.
1865 telén Augusz küldött két láda (50 üveg) szekszárdi vörösbort a
Vatikánban tartózkodó zeneszerzőnek, aki az egyik ládát IX. Pius
pápának ajándékozta. Augusz évekig megtartotta jó szokását, minek
következtében a muzsikus egész Nyugat-Európában terjesztette a
szekszárdi bor jó hírét. Franciaországból borászati szakkönyveket is
küldött Augusznak.
1870-ben Liszt Ferenc bő három hónapot töltött itt, amikor az újonnan
felépült északi szárnyban több neves muzsikussal együtt koncerteket
adtak. Utolsó szekszárdi látogatása 1876-ban volt.
A ház nyugati homlokzatán, a kapubejáró mellett domborműves tábla (Wigand Edit alkotása 1931-ből) emlékeztet a zeneszerzőre. Bent, a lépcsőfeljáróval szemben Farkas Pál Liszt mellszobra köszönti a zeneiskola látogatóit, a hangversenyteremben pedig Baky Péter két festménye látható, az egyik Liszt Ferencet, a másik Augusz Antalt ábrázolja.