Széchenyi u. 38.
Épült az 1820-as évektől.
Műemlék

Ezen a helyen állott a Fekete Elefánt fogadó, melyben többek között II. József király is több napig vendégeskedett 1789-ben.

Az épület legrégebbi része a jelenleg kékesszürkére festett déli szárny, amely az 1820-as években épült. Építtetője idősebb Augusz Antal volt, a későbbi báró apja.
A középső rész (jelenleg fehér) a Vármegyeháza klasszicista stílusát idézi, építési ideje is az 1830-as évekre tehető.
A legújabb északi szárny a Triest melletti Miramare kastély mintájára épült, 1870-ben készült el, építtetője báró Augusz Antal, tervezője és kivitelezője a svájci származású Stann Jakab volt.

1894-től itt működött a Szekszárdi Kaszinó (előtte a Bezerédj utcai Tormay házban volt), majd 1905-től az ország első közgazdasági és társadalomtudományi szakkönyvtára is.
1973-ban költözött az épület első emeletére a Liszt Ferenc Zeneiskola (a Széchenyi utca 5. alatti régi házból, amely eredetileg Leopold Károly tulajdona volt, tőle 1908-ban vette meg a Kereskedelmi Kaszinó, majd 1955-ben itt kezdte meg működését a zeneiskola Husek Rezső zongoraművész igazgatása alatt. A zeneiskola kiköltözése után nem sokkal lebontották a házat), a második emeleti toronyszobában pedig zeneműtár működött a Liszt Ferenc emlékkiállítással közös helyiségben. Később a zeneműtár a könyvtárba, a kiállítás a Megyeháza emeletén kialakított múzeumi szakaszba került, a toronyszobában pedig egy nagyobb és két kisebb zeneiskolai tantermet alakítottak ki.

Liszt Ferenc, a 19. század legnagyobb magyar zeneszerzője és zongoraművésze jó barátságban volt Augusz Antallal, akinek a vendégszeretetét négy alkalommal is élvezhette. Először 1846-ban, amikor a városháza felavatásán is részt vett. Ekkor vetette papírra a VIII. magyar rapszódia első megfogalmazását. 1865 szeptemberében egy hétig volt az Augusz ház vendége, miközben egy csónakázás is befért a programba a Csörge-tavon veje, Hans von Bülow társaságában. Feltehetően ekkor merült fel az Újvárosban építendő katolikus templom felszentelésére írandó férfikari mise terve, de a mű nem készült el az 1868-as időpontra, két évvel később a világpolitika szólt bele, míg végül 110 éves késéssel, 1978-ban került sor a mű szekszárdi bemutatójára. 1865 telén Augusz küldött két láda (50 üveg) szekszárdi vörösbort a Vatikánban tartózkodó zeneszerzőnek, aki az egyik ládát IX. Pius pápának ajándékozta. Augusz évekig megtartotta jó szokását, minek következtében a muzsikus egész Nyugat-Európában terjesztette a szekszárdi bor jó hírét. Franciaországból borászati szakkönyveket is küldött Augusznak.
1870-ben Liszt Ferenc bő három hónapot töltött itt, amikor az újonnan felépült északi szárnyban több neves muzsikussal együtt koncerteket adtak. Utolsó szekszárdi látogatása 1876-ban volt.

A ház nyugati homlokzatán, a kapubejáró mellett domborműves tábla (Wigand Edit alkotása 1931-ből) emlékeztet a zeneszerzőre. Bent, a lépcsőfeljáróval szemben Farkas Pál Liszt mellszobra köszönti a zeneiskola látogatóit, a hangversenyteremben pedig Baky Péter két festménye látható, az egyik Liszt Ferencet, a másik Augusz Antalt ábrázolja.