balnyil Szekszárdi Útikalauz

Bezerédj István mellszobra

Béla tér, Megyeháza kertje
Konrád Sándor szobrászművész alkotta 1942-ben
A Szekszárdi Kaszinó választmánya 1896-ban határozta el, hogy szobrot állít Bezerédj Istvánnak. A gyűjtés nagyon lassan indult be, míg 1903. febr. 14-én a Simontsits Elemér által rendezett "vívóakadémia" hozta meg a sikert, amelynek a bevétele annyit hozott a szoboralapba, hogy már a kivitelezésre lehetett gondolni. Radnai Gyula szobrászművész készített tervet egy félkör alakú építményben elhelyezendő mellszoborra, de a szobor elhelyezésének és mellszobor mivoltának vitája végülis a kivitelezés elmaradásához vezetett. 1911-ben a Kaszinó választmánya elhatározta, hogy Jankovich Gyula és Horvay Gyula szobrászművészekkel pályáztatja meg az újabb szobortervet. Jankovich csinált is vázlatot, de ezúttal a háború szólt közbe, majd az azt követő pénzügyi instabilitás, és az összegyűjtött pénz értékvesztése.

1941-ben a száz éves fennállását ünneplő Szekszárdi Kaszinó egyesületének végülis sikerült annyi támogatót találnia, hogy az eredeti elképzelésnél szerényebb kivitelű mellszobrot elkészíttesse. A helybeli fiatal szobrászművészt, Konrád Sándort bízták meg a feladattal. 1942-ben állították fel az emlékművet a Megyeháza bejáratával szemközti helyre. A szűk anyagi keretek miatt ideiglenesen alumíniumból elkészített szobrot csak később öntötték bronzba. 1970-ig állt eredeti helyén, majd több évi huzavona után került jelenlegi helyére.

A talapzaton három dombormű látható. A középsőn Bezerédj István látható jobbágyai körében, a jobb oldalin Bezerédj István első felesége, Bezerédj Amália ül íróasztalánál, mellette kislánya, akinek a közkinccsé vált "Flóri könyve" című gyermekvers kötetet írta. A baloldali domborművön Bezerédj második felesége, Bezerédj Etelka, Arany János "Jóságos özvegye" Deák Ferenc, Arany János, Csengeri Antal, Bartal György és Bezerédj Pál társaságában a Deák által neki átnyújtott, a kiegyezést előkészítő, 1865. ápr. 16-i "húsvéti cikk"-et olvassa.
Bodnár István kis versei magyarázzák a domborműveket.

A Bezerédj család a Zala megyei Bezeréd faluból származtatható, a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben.

Bezerédj István (1796-1856) volt Tolna vármegye első népképviselője, a jobbágyfelszabadító és az első önként adózó magyar nemes.
Az 1832-1847 közötti országgyűléseken az urbér, a jobbágyok és földesurak közötti jogviszony szabályozása és a közteherviselés szószólója. Az 1836-i törvények meghozatala után örökváltsági szerződést kötött jobbágyaival, 1844 dec. 16-án pedig arra kötelezte magát, hogy Tolna megyében fekvő ingatlanai után önként adót fizet.