A város legrégebbi szobra 1753-ból
Az 1738-40-es nagy pestisjárványra emlékeztet.
Alkotója ismeretlen, stílusa barokk.
Ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll a temesvári főtéren, amiből esetleg az alkotók azonosságára lehet következtetni, de a feltételezést szakértői vélemények nem erősítették meg.

A legfelül látható szoborcsoport az Atya, a Fiú és a Szentlélek, mely utóbbi glóriától övezett galamb formájában jelenik meg. Legfelül tehát a Szentháromság látható, míg legalul az egész kőoszlopot övező hétszög alaprajzú homokkő párkány a hét szentséget jelképezi. Utóbbinak eredeti funkciója szerint ide kellett kitenni a szentelésre váró húsvéti sonkát.
A kőoszlop tövében Szűz Mária, mellette Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Kajetán szobrai láthatók.

Legalul a déli oldalon egy jelképes sír található, melynek kovácsoltvas ajtaja a barokk fémművesség szép darabja, a város legrégebbi ilyen emléke. Mögötte Szent Rozália pihenő szobra egy ismeretlen helybeli mester alkotása.

A talapzat mindhárom oldalán egy-egy kőbe vésett latin nyelvű kronosztichon olvasható, amelyekben a római számként is értelmezhető betűk összege az 1740-es évszámot adja.

Tiszteltessék, dícsértessék a szekszárdiakat a pestisjárványban megmentő Szentháromság

A legkiválóbb Trautsohn József apáti kormányzósága alatt fogadalomból emeltetett

A kiváló Pinczés úr gondnoksági szolgálatakor üdvösen bevégeztetett