Béla tér 1. - Megyeháza udvar
1. Béla király alapította 1061-ben

A kereszt alaprajzú templomot a királyi család temetkezési helyéül is szánták, a hagyomány szerint 1. Bélát itt temették el, de a királyi sírt soha nem találták meg. Az első apát egy talján származású ember volt, bizonyos Vilmos apát, akit a krónika közismert borisszának nevez.

1212-ből származik az első fennmaradt oklevél, amely igazolja a szekszárdi apátság hiteleshelyi tevékenységét.
A tatárjárás után az apátság épülete köré várat építettek.
A 14. században az apátságban monostori iskola is működött, ahol egyházi és világi pályára készülők kaphattak képzést.
1526. augusztusában itt pihent meg 2. Lajos serege Mohács felé menet, szeptemberben pedig a török hadak is itt táboroztak. Ők akkor csak átmenetileg foglalták el a várat, utána tovább vonultak, 1532-ben hasonlóképpen, de 1538-ban tartós ittmaradásra rendezkedtek be.
1541-ben Szekszárd szandzsák székhelye lesz. (A hódoltság legnagyobb közigazgatási egységei, a vilájétek szandzsákokra tagolódtak, amelyeknek élén bégek álltak. Legfontosabb feladatukként ők parancsoltak a területükön állomásozó katonaságnak, de a szandzsák polgári igazgatását is ők irányították.)

1686. szeptember 22-én a keresztény seregek visszafoglalták Szekszárdot.
A török hódoltság után az apátságot Mérey Mihály apát tette ismét keresztény templommá, ebben a funkciójában működött 1794-ig, amikor a nagy tűzvész elpusztította.

Romjainak föld feletti részét 1802-ben elhordták az új templom építéséhez, az apátság uradalmi épületeit a vármegye vette meg és átépíttette megyeházának.

1967-72 között a templom alapjait feltárták, és hangulatos romkertet alakítottak ki, amely később hangversenyek és folklórműsorok rendezésére is alkalmasnak bizonyult. Az első ilyen koncertet a Szekszárdi Fúvószenekar adta idősebb Véghelyi Miklós karnagy kezdeményezésére, az ő vezényletével.