Béla király tér 1.
Épült 1828-tól 1832-ig klasszicista stílusban
Pollack Mihály és Stann Jakab tervei szerint.
Az 1779-es megyegyűlés döntése nyomán Tolna Vármegye székhelye Simontornyáról Szekszárdra került. Az apátság uradalmi épületei pár évvel korábban üresedtek meg egy egyházi átszervezés következtében, ezért az épületeket a vármegye 1780-ban bérbe vette, majd 1783-ban megvásárolta. Az akkor még álló középkori apátsági templom körüli épületeket átalakították, bővítették. Ekkor készülhetett a megye kőcímere, amelynek másolata jelenleg a külső udvar délkeleti sarkán a Garay tér irányába néz. Az eredeti sérült állapotban a múzeumban van.
1794-ben leégett a templom. Romjainak föld feletti részét elhordták az új templom építéséhez. 1804-1805 között Schmidt Vencel tervei szerint tovább bővítették az épületet, megépült a templomromot körülölelő északi rész (egyelőre földszintes épületként), és ezzel bezáródott az udvar.
Csapó Dániel alispán további átépítést szorgalmazott, hogy egy impozáns és egységes megjelenésű, távlatokra méretezett megyeháza születhessen. 1825-ben Stann Jakab készített olyan terveket, melyek szerint az északi oldalt is emeletesre húzzák, és közös fedél alá hozzák a házat. 1827-ben Pollack Mihály is bekapcsolódott a tervezésbe, aki a bejárati oldalra dór oszlopsoros timpanonos rizalitot tervezett, a timpanonba helyezendő szoborcsoporttal, ami azonban nem készült el. Az épületben helyet kapott egy kápolna is, amit a 19. század vége felé megszüntettek.

Jelenleg a Tolna Megyei Levéltár, a Polgármesteri Hivatal néhány irodája, a Wosinsky Mór Múzeum néhány kiállítása és egy helyi televízióstúdió (Tolnatáj Televízió) működik az épületben, a pincében pedig a Főispán Étterem várja a vendégeket.
Itt van a székhelye az Ippon Karate Egyesületnek és az Alisca Nyilai Íjászegyesületnek is.

A belső udvaron évszázados tiszafák szomszédságában a régi apátsági templom feltárt alapjai láthatók, az egyik boltozati vállkő pedig egy betonoszlopon került bemutatásra.

A külső udvaron látható Bezerédj István mellszobra, a borkút és a már említett kőcímer.

Az épület térre néző nyugati falán tábla emlékeztet a mohácsi vészre, ugyanis erre vonultak el előtte a magyar, utána pedig a török csapatok.