Közép-Európa legnagyobb egyhajós katolikus temploma.
Műemlék.
Épült 1802-1805 között copf stílusban, tervezte Thallherr József.
1794. aug. 7-én tűzvész pusztított Szekszárdon, hatszáz ház égett le, és velük együtt a régi templom is. Szluha György plébános az égő templomból menekítette ki az oltáriszentséget és a miseruhákat, majd nem sokkal később elkezdett források után nézni az újjáépítéshez. Évek kitartó munkájával sikerült megalapoznia az iskola bővítését, a kórház felépítését, és 1802. május 27-én lerakták az új templom alapkövét.

A tervező Thallherr József (1730-1807), az Országos Építészeti Igazgatóság vezetője volt. A kivitelező Schmitt Vencel helybéli építőmester.

A mozaik berakású főoltár carrarai márványból készült. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló főoltárkép Schmidt József győri festő festménye. A szószék Buck József pécsi szobrász, festő, tervező és rajztanár alkotása.

A bal oldali mellékoltárt Szent László királynak, a város védőszentjének tiszteletére emelték. A jobb oldali mellékoltár festménye Szent József halálát ábrázolja.

A szentély feletti secco Krisztus születését, a második mező a Háromkirályok imádását ábrázolja. Alatta négy oldalt Izaiás, Jeremiás, Ezekiel és Dániel próféta látható. A harmadik mezőben Urunk színeváltozása, négyoldalt Máté, Márk, Lukács és János evangélista látható. A nagy kupola a Feltámadást ábrázolja, G. Durlach osztrák festőművész alkotása. A kupola négy csegelyében Kassa, Pozsony, Nagyvárad és Gyulafehérvár székesegyházait védő arkangyal képe. Az ötödik boltozati mező a Mennybemenetelt, a kórus feletti mennyezetkép pedig az Utolsó ítéletet ábrázolja.

A kétmanuálos orgonát a pécsi Angster orgonagyár építette 1875-ben.

1905-ben két új mozaikablak készült Tury Gyula festőművész tervei szerint.

1925-ben leégett a tető a toronysisakkal együtt, ezután kapta a templom a mai toronysisakot 1926-ban. A helyreállítás 1928-ban fejeződött be Diczenty László szekszárdi építész tervei szerint, Groh István budapesti iparművészeti tanár vezetésével.

1930-ban helyezték el a Szent Imre szobrot, Konrád Sándor szekszárdi szobrászművész alkotását. Ugyancsak ő tervezte a lourdes-i barlangot és a keresztelőkút gazdagon ezüstözött sárgaréz fedelét.

1939-ben készült a főbejárattól jobbra nyíló Szentkereszt-kápolnában lévő feszület, Lunova Jenő iparművész alkotása.

Az új liturgikus tér a "szembeoltár"-ral Nagy Lajos pásztói plébános tervei szerint készült 1971-ben.

1983-1992 között a templomot kívül-belül felújították, korszerűsítették a világítást, és az orgonát is megfiatalították.